Mítikus történelemi háttér

Az i.e. 11,542-ben történt a vízözön, amikor még a Földközi-tenger és az Atlanti- óceán nem volt kapcsolatban, és a Káspi- és Aral-tavak egybe voltak kapcsolva. A Fekete-tenger is sokkal kissebb volt. A Földközi-tenger áttört és elárasztotta a Fekete tenger vidékét, ennek következtében a Fekete Tenger sos vizü tenger lett és az északi részeinek jorésze viz alá került. Ez volt a kezdô idôszám a az indiai kaliyugának és a kaldeai idôszámításnak. Ha elosztjuk ezt a 11,500 évet egy világhónappal, ami 2,200 év, akkor 5 világhónap marad. Egy világhónap alatt a tavasz 1 hónappal korábban jön. Tehát ez visszavisz bennünket az "ikrek" havába. Ekkor volt a vízözön és ekkor volt a nemzetek és ôsnépek hagyományai szerint a nemzet születési korszaka. A magyar Hunor és Magor ikrek, az egyiptomi Horusz és Szeth ikrek, az etruszk-római Romulusz és Rémusz ikrek, az asszir (szabir) Ninus és Tura ikrek, a perzsa, Irán és Turán ikrek stb.

Magyar legendák szerint a vizözön után Nimród Eviláthban telepedett le, ahol feleségétôl Enettôl született két fia: Hunor és Magor. Eviláth Indiátol északra esik. A babiloni mondák szerint Nimród volt Babilon fô-istene, a nap-harc istene, akit ôk Niprudnak, feleségét Anutának hívtak. Õ volt az anyaisten. Tehát Nimród felesége volt a Boldogaszony, akitôl hét lány született a babiloni és magyar néphiedelem szerint. Ezért van hét nap a hétben. A zsidó hagyomány szerint ezért hódolt 360 király Nimródnak. Nimrod eredeti származása szél istenség volt a szumirok közöt, a del szelek istene.

A káldeusi (kusdim) legendák szerint Babilont alapító Nimród és elsô három legendás királyuk a következôk voltak (a zárójel mutatja a többi hagyományokban ismert neveket, melyek ugyanazt jelentették):

1. Khomasz bolusz (Kam, Hám, Belus)

2. Evekus (Kus, Bakkusz, Dionisusz, Osiris)

3. Porusz (Orusz, Horusz, vagyis Nimród)

A kusitákat a görögök atheopnak hívták s ezeket a keresztény világ összekeverte egy másik sötétbôrû (kus=sötét) afrikai "etióppal", és emiatt sok félreértés keletkezett az ôstörténet terén . Az eredeti Ethiópia Arábiában és Dél-Iránban volt. A kusiták egész Mezopotámiától a Kaukázusig éltek. A Kuz nevet néha KUTI formában is irják mely az ösi FinnUgor, Altaji, Szumir, Dravida nyelvekben házat, nemzetséget jelentet.

A görög isteneket sokszor ethióp származásúnak hívták azért, mert ezek jórésze legendás hírû emberek voltak, akiket késôbb istenítettek. A legendák szerint Uránusz (Atlantisz királya) fiai, Iápet (Jáfet, Jupiter, Pitar), Hiperion, Szaturn, és Amon (Ham, Kham, AmonRa) mind nagy királyok voltak a Földközi-tenger körüli népek fölött. Szaturn Délnyugat-Európa királya volt, fia Délkelet-Európa királya, aki ellen Északkelet-Afrika és Arábia királya Amon háborúskodott. Amont legyôzték, de Amon fia, Dionészusz legyôzte ellenfeleit, és fiát: Zeuszt helyezte helytartónak Európába. Dionészusz hatalmas király lett, ki Egyiptomot és Indiát megszervezte és öszekötötte egy óriási keleti birodalomba. Dionészuszt az indiaiak és görögök Kus, Bakkusz néven hívták. Az egyptomiak Oszírisznek hívták és ôk is istenségre emelték halála után. Oszirisznek testvére Szeth meggyilkolta báttyát, de fia Orusz (Horusz vagy Nibrod) követte a halálba. Orusz fiai közül Szin-Magur, Ninib, és Zeuszra emlékezik a mitológia, de volt tôbb fia is. Nibród halála után ôt is megistenítete az utokór, hôsiessége és harciassága miatt a nap egyik formája lett, akit Nimród, Nimurta, és sok más néven is ismertek. Fia: Szin Magur ismét a jóságos napisten egyik nevét jelentette a régi keleten. (Makar/Ó-Görög,Mihir/Kushana,Mitra/Pártus-Hurri nevû istenek).

Berosszusz, késö káld történész irása szerint, amit a görögök közvetítettek nekünk: "Miután Belász, "Jupiter" fia meghalt, Nemróth és népe Szinear (szumír) földjére telepedett le, ahol várost épített a választott helyen. A város felett egy nagy toronyt (piramist) építtetett, ami biztosítás volt új árvizek ellen. 56 évig uralkodott, uralma kezdete az árviz után 130. év. Építette a nagy tornyokat, melyek hegy nagyságúak voltak.

Ephiphaniusz templom-atya

A görögök szerint Nemrót volt Zoroaszter, aki északra telepedett és utána keletre ment népével és ott alapította meg Nemrót Baktriát.

Iszodoriusz Hispalenszisz könyve: De Asia XIV.3

Elôször "Perzsiában" keletkezett a mágusi tudomány, ahova az óriás Menrót ment a nyelvek zavarodása után.

Kézai Simon 1282-85

Menrót az óriás, aki a nyelvek öszekeveredése után elment Eviláth földjére, amit ma úgy hívunk, hogy Perzsia. Ott feleségétôl: Enéttôl két fia született, Hunor és Magor. A másik feleségétôl származtak késôbb a perzsák.

A perzsa legendák szerint Nimródnak (Takhma="hôs" urupi) elsô felesége egy Enuta nevô asszony volt. Õ hozta a mûveltséget Irán földjére. Papjai és katonanépe pöttyös párducbôr kacagányt viselt. Ezért a szemiták ôt "Nimr" (pöttyös, párduc)-nak hívták. A kusiták magukat az égett arcú, vörös fajnak, nap tisztelôinek vallották, amit úgy fejeztek ki, hogy "mazar". Ebbôl a névbôl kapta Egyiptom a két mazar, vagyis "mizraim" nevét ami Indiában is meg van a "Mizor" tartomány nevében. /Oláh Imre "Nimrud Hagomány"

A görög és római korszakban volt egy kis és egy nagy Eviláth. Az ôsidôkben ezt Húniának hívták, ami Indiától északnyugatra feküdt.

Koszmosz Indikopleusztesz 510-ben írta a

"Keresztény Topográfiát". Utazása után Dél-Arábiában, Abesszíniában és Indiában írta: "India és Hunia, vagyis Eviláth". Evilát szumír neve Meluah, egyiptomi neve pedig Punt. Ez a Meluah név ma is megvan Indiában.

Biblia

Nimród alapította Bábelt, az Erek, Akkád, Kálneh városokat Sineár (Szumír) földjén ...Innen ment el Asszíriába, ahol megalapította Niniveh, Rekhobot és Kalah városokat. (Itt volt Nimrud városnév is amit késôbben Urhay, Eulathnak is hívtak.)

Modern történészek.

A szumír Ur város elsô királyának tartják Nimrudot. Egy másik szumír város volt "Kis", melynek elsô királya volt "Etana". Észak-Mezopotámiában és már részben Dél-Törökország vidékén volt Urartu nevû ország az Urmia-tó vidékén. Itt lehetett a szumírok ôshazája, amit ôk Aratá-nak hívtak. Ennek a városnak az egyik korai királya volt en-Markar (Magar?). Az EN kifejezés város úralkodót "felséget" jelentett. Ebben a rövid történelemben megtaláljuk a Magyar mondák " Tana" (Etana) fia Nimród és fia Magar (en-Markar) nevét, habár nem olyan erôs kapcsolatban, mint mondáinkban. A Wallace Budge féle "Egyptian Hieroglyphic Dictionary" a helységnevek alat emliti meg Magor helységnevet, mely észak Mezopotámia és a keleti Földközi partvidéket jelentette, vagyis az ösi Méd és Hurrita területeket. Hasonlo a helyzet egyrégi Hurrita térképen ami teles tele van Magyar hangzásu helységnevekkel a késöbbi Assyria és Földközi Tenger menti területeken.