Sumér Igék

Hámori Frédi

3 Julius 2006

A következö listát Marie-Luise Thompsen könyvéböl meritettem, "The Sumerian Language" Szerinte ez nem egy teljes lista és ebben nincsen Szumér nyelvtan, habár a ragozási rendszert megmagyarázza máshol a könyvében és példákat is mutat. Tehát ez csupán az ige gyök szavak és nem a sokkal több többtagú szavak amit az igékböl lehet csinálni. A betü ékezéseknek nincsenek semijen hangtani értelmezése, hanem csupán egy féle jelzés ami a homonimának egyes változatát  vagyis a képrajz melyik formáját külömbözteti meg. A fö ékjelek útán számokat is szoknak használni az ékezetek sorrendje után. A szavak pontos leforditása a célom, hogy nehogy rosszúl bele olvassunk az értelmezésekben. Utána pedig a régi FinnUgor szógyökök a magyarral együt vannak hasonlitva a Szumérhez, minél kevesebb túlzott találgatásokkal. Minél közelebb az értelem és a hangtörvényesség annál megbizhatobb a megfejtés. Ha pedig nincs közeli egyezés akkor nincs, de minden egyes szavat leforditotam hogy mutassam a hasonlóságok arányait.

A szumér szakirodalomban nagyon elterjedt az a szokás hogy a késö Szemita irnokok szerint vagy lehet hogy már a Szumir irnokoknál is használt leröviditet eredeti Szumér szavat, gyorsirásos formája szerint használták és nem a teljes beszélt szavakat. Ez a fô oka annak, hogy nem tudnak rokon nyelveket felfedezni és nem is akarnak, mivel igy ez nem is a valodi Szumér nyelv amit ök olvasnak és hirdetnek. Persze ezek a röviditések megvannak a következö listában is, habár gyakran meg lehet találni a teljes szavat is a szótárokban. Ez is sok idöt igényel, mikor több szó jelent hasonlo dolgokat, és több mint egy alakja van mivel idöben változot, és tájnyelvekben is más lehettek a szavak alakjai.

Szumér  ág' =mérni [measure ] (g'=ng ami egy torok hangos ng féle hangot jelez, valóban nem ng mivel a g alig van hangoztatva.)
Sumér   á..ág' =parancsol-gat, tanit (valakit -da-)
FinnUgor *äne = "hang-os, hang, én-ek" jelentet. Ebböl származik az én-ek szó is ami Szumérban en- és mint énekes _na-r.
Szumér ki..ág =szeretni.
A FinnUgor *keje értelmezése a nemzés kéjkedés >>  Magyarul  kéj és a kegy szavakban van.
Mivel a szumérban nincsen j hanem általában ez átváltozott g hangra vagy semire, ami nagyon hasonlit a Magyarban is talált j~gy változáshoz.
Szumér ak =csinálni, tenni, de mint rag igeképzö is.
Magyarban ok, ok-oz, és mint igeképzö rag -og.
Szumér  ba_ =adományozni és adakozni, adagozni. A szumirban a szókezdö *w=b^w általában b-re változik át, mivel nincs 'v' betünek jele, vagy pedig gyakran lekopik. 
FU  *wike  >> Magyarban vesz *w> v vagy pedig lekopik.   A Magyarban azok a szavak vesztik el a szókezdö v betüt amelyek átváltoztatják a következö magánhangzot o,u,ö hátsó hangokra. A szúmér törvények teljessen más formák. Sumérban ha a következö magánhangzó *ä vagy *u volt az ös-szó akkor b lesz, különben lekopik. A szumérban a szóvégzö -ke rag mindig lekopik..
Sumér ka..ba =beszélgetni, társalogni (ka=száj) 
Magyar száj + besz(él) /a beszél szó megvan a dravida nyelvekben is mint basza/
Szumér  bad.r =távoli, kivül lenni;   A szumérban :*w>b, mt>d
F.U. *wamta >>Magyar  vad-on. (el)-vi -ni.
Szumér  dùg.. bad.r =sietni, futni "a térdet elválasztani"?? (Szumér dug=térd +távolitani;  Magyarban ez egy testi "tag "

Szumér igi..bad.r = szemet nyitni. (Sumér igi=szem; ugu-la=ügyelö, 
FU *wińća vagy *wića=vigyáz  >> Magyar ügy-el(ö), figy-el, vigy-áz; Szumérban igi=szem,néz, ügyel, figyel.
Szumér  ba.al = ásni *w>b , *j> g vagy j> l vagy semmi.
FU  *wäg'-s'e >>Magyar  vág/váj   (g' = Nk)
Sumér  bal = keresztezni, cserélni, átvinni/átadni. (Su: *w>b
FU *wal-ka  >> Magyar: "vál-t, fel-ez". -
Sumér   bal-ta =le-tölteni, leönteni. (fel "vált "ani??.)
Sumér sag'-bal =fejet "bolo"-gat-ni.  (sag' =fej, csucs,ember)
FU c^eg'a =fej,egyén,ember >> Magyar _agy;   FU *pol-ke >> kör alaku >> ?bolo-gat.
Szumér ás'..bal =szidni,.
F.U. *äc^ä =szeret,kiván >>Magyar  ás -kál. (Szumérban is van as-gal)
Szumér ka..bal = beszélgetni (hangot/szavat cserélni) ka = száj, ajtó,kapu + bal/fel-el
Szumér s'u..bal =változtatni, félre tenni. (s'u=kéz ')
F.U. *pälä =fél (1/2)  

Szumér bar =kinyitni, szét törni; a  "-ta"- raggal  pedig "távol tartani" ez a fel-tör és tör-ni értelmü, ( *w >b)
UA    szét "ver" szavat használja és nem a "tör" szavat ami szintén megvan a Szumérban mint tar .
Szumér igi..bar "ránézni" habár it a "szem-verés" közelebb lehet az értelemhez és a forditáshoz, vagyis keményen ránézni valakire.
Szumér  ka..bar = szájat nyitni
FinnUgor ag'e "anke" =száj,repedés,nyilás; Magyarul ajk, áj, amely mind valami nyilt dolgot jelentet régen.)
Szumér ka.as'..bar =választani, "kinyitni az okoságal", okulni.
FU *kec^e =érteni >> magyar  okos,ok-ul  Szumérban ka.as, ga.es=választani, átgondolni stb és  "gassu"=okos.
Szumér  bi 6 =szakitani; bi-ta=leszakitani; (-ta=töl)*w>b
FU *wike  >> Magyarban  ve-ni, ve-sz.

Szumér bil =égni; [*j>l/g]
FU *peje =melegiteni, fölni.  Magyar föl,föz .  It a (*p>b) változás van. A magyarban a szókezdö FU szó mindig átváltozik vagy b vagy f hangra.
A szumérban föleg b és ritka esetban marad p. A variáció ugylátszik tájnyelvi külömbség mivel semi féle törvény nem mutathato ki, hogy mikor
és milyen alkalomal változik át, ugy mint a Magyarban sincs ijen törvényszerüség a b és f szókezdö között és föleg a p>f van legtöbször.

Szumér bir =szétszorni.
Szumér biz =csöpög. *w>b ?
F.U. *wite > viz, viz-el, folyó  ennek a legpontosab Szumér változata _id =folyó (Magyar ügy)
Szumér bi-bi-zé =csöpögni. ?vizez

Szumér  buluh, bu.uh =remeg, fél  [#p>b]
Finnugor *pele =féle-lem, fél

Szumér bulug' 3 = nölni ?felnölni, növeszteni Esetleg kapcsolata van a "böv-it" szóhoz.

 Szumér bur, bùr=kitépni. (ez hasonlit a bar szóhóz)
Szumér búr kiteriteni, fellazitani, elolvasztani (hogy egy álmot leforditsák) Ez a forditást jelent. ki-forditani, le-forditani, át-forditani.
FU *pura =for-og, for -d-ul értelmü. Hasonloan megvan ez a Szumirban és sok más ösnyelvekben is.
Sok esetmen ezt bur.bur vagyis duplázot alakban irták.
Szumér bùr = át szurni, betörni (a házba) vagyis be-férni,
FU *pura >> Magyar fura-kod, für-kész  stb. A szó megint a fur-ás szóból származik.
Szumér dab =elkapni, megfogni;
??FU  *tempe >> Magyartép 
Szumér su.kin..dab 5= le-"tep"-erni. A "su.kin" része nem volt leforditva de su=kéz + kin=ként vagyis kéz-ként-teper(ni) lehet a feltételezet forditássa az egész szónak.

Szumér da-dag =ez a dag szógyök megduplázása, értelme tiszta lenni, tisztitani. (-g mint igeképzö?)
A Magyar tiszta szó az Szlávbol szokásos levezetni, habár ott csiszta az alakja. cs >t változás pedig ismeretlen a magyarban.
Igy inkább a Török töze szóval van rokonságban, és lehet hogy a Szláv is innét vette át. 
Szumér dag = fútni, koborolni. (el-tünni?) g'>g  A Magyarban pedig g'>n [Szumérban a g' az ny betüböl is származhat! O-Magyarbankijo=kigyó= kinyó.
Szumér  g'ála..dag = szünni , meg-szünni (a tevékenységet) (g' = Ng) g'ála=létezni,lenni.
Szumér dag'-al =tág-it, tág-ul;
FU *tug'ki=tág.   Ahogy sok esetben látható a szumér gyakran megváltoztatja a szókezdö "t" betüt "d" betüre és mikor "i" követi akkor "z" betüre. Nincs semijen pontos teljesen megbizható törvény, hogy mikor lessz belöle "d".

Szumér dah =ad, adakoz, segit, tovább mond (elö-ad); 
FU *amta =ételt, italt adni, vagyis adag szóból szármozhatot az adás, és ennek a magyarázatnak van nyoma a szumérban is. Mivel a magyar a "t" betüt követö orhang (m,n) mindig megváltoztatja "d" hangra, igy lett amta > ad. A szumér pedig olyan magánhangzokat lekoptatja a szó elejéröl melyeket orrhang követi, és inkáb a hátsó magánhangzokat tartja akkor meg.  Ez a szó megvan más nyelvcsaládokban is.
Szumér dal = repülni;
FU *tulke=tol, repül, szárny >> Magyarban csak a toll maradt meg. Ez megvan az Altáji nyelvekben is
Szumér dal-si =hozá repülni érdekes hogy a szumirban a -hoz ragot az igéhez is oda lehet kapcsolni, nem csak a névmáshoz.
Szumér dal-ta, dal-ra =el-repülni; it szintén a -tol és a -ra rag van használva de az igéhez van kötve. A mondat igy van összetéve: "szál-tol " = el-szál és rá-szál. 
A ragozási sorrend nem egyezik a magyarral, annak ellenére hogy a legtöbb rag nagyon hasonló a magyarhoz. Feltételezhetö hogy a magyar "szál" szó is a toll szoból alakult át, és mint az általános szógyök belsején talált "t" hang mely nincs más másalhangzo mellet, átváltozott z és asztán sz hangra. Ez a (-t- > z ) Magyar -t- hangtörvénye nem egyezik meg a többi FU nyelvel de megvan a szumérban is.
Szumér dar = hasitani, szétválasztani, vagyis szét-tör-ni, dar-ab-ol-ni. Ez a szó nincsen a FinnUgor nyelvekben, hanem a Török, Altáji nyelvekkel rokon. Habár vannak olyan szavak amiket lehetne a "tör" szóval rokonitani, melyek mégis megvannak a FinnUgor nyelvekben.

Szumér dé_ =töl-t és önt; Mivel a Szumir általában lekoptatja a szóvégi "L" betüket és azt követö magánhangzót, hacsak az L az elsö magánhangzó a szóban. Igy nagyon sok szóban hiányoznak a szóvégi másalhangzok, nemcsak L hanem egy pár más puha hangok és  a szibilánsok.
FU täwdhe >> Magyar tele   dh>l  az ugor nyelvekben, de a szumérban általában d marad vagy esetleg th, amit d nek irtak át.
Szumér a..de_ =vizet kiönteni (tölteni) "a"=viznek a röviditése, úgy mint a magyar I-sz, I-tal stb.
Szumér gu..dé =hív, sir, beszélni "hangot kiönteni/tölteni" (gu=hang szó röviditése.)
A szumirban is található az Ugor *k>x> h változás, habár sok esetben "h" vagy "g" lett ez. A ugor k>x (X =kemény h, mint a Németben a "ch".)
Szumér de 6, tum =hozni, hordani
Szumér de-si=behordani, idehozni. (-si= -hozá, oda rag  *t>z/s  mivel e vagy i követi.)
Szumér ár..de 6=árad-oz, kitüntetni,
FU *arwa = érték, érdem >> érté-ék-el, ?érd-em-el-tet. (törökkel rokon szó)
Szumér ki..de 4=temetni ; "hely/földbe hordani"(it már az m lekopot, de megmaradt más szavakban, ugyhogy tudjuk hogy "ki-tum"= hely+ tem-etö.
Szumér mùs..de 6 =meg-állni.
Szumér di =ugyan az mint dug 4

Szumér dib, díb =el haladni  *w>b  Magyarban táv
Szumér igi-s'e.. dib= elötte elmeni. (igi=szemé(nél); s'e =-hez vagy -ig, elhaladni)
Sumér dim = csinálni, alakitani, teremteni
FU *teke >> Magyar tev, te-ni m/n. A FU -ke végzö rag mindig lekopik a Szumirban és néha más ragot használnak helyette. A magyarban is ez szok történni.)
Szumér dir-ig = a vizen usz, felsöbb rendü, fölösleges.  Esetleg a tür, tart szavakkal rokon.
Szumér dù többes számban. dù-ù-dè = valamit épiteni a földön. (lehet hogy az elsö magánhangzo "dr" volt.
FU *teke > tev, teni. Lehet hogy a magyar d, t képzörag.
Szumér du 12 = játszani hangszert, énekelni; dal, dal-ol, dud-ol. (hangutánzó) a játék is a zenejátszásbol származik.
Szumér dub =felhalmozni, mint tárgyakat mint gur 7 = magokat (goré) , vagy sahar =homokot, vagy zi=lisztet.
a -ta- raggal azt is jelzik hogy elöször, szétszor. -ta=-tól, el-.
FU *tumpe  >> Magyar domb  Törökben is tepe.
Szumér dúb = mint "ní dub-bu-dè" remegni, remegtetni.
Magyar  "düb-ör-ög, dob-og-ni" amit tisztában lehet látni a következö példákban. "á..dúb", legtöbször "á.dúb..ak", ami "szárnyakat csapkodni".
Más példákban is megvan ez a vergödés. "ság … dub" = a fejet öszetörni.
Szumér EmeGir  dùg = jó lenni, kellemes lenni, vagy jová tenni, kellemesé tenni. Magyarban  bol-dog lenni.  ?vala > bala
Szumér-Eme-sal  zib =jó lenni,  Magyarban szép-en
Szumér dug 4 = mond, beszél, szól, parancsolni.  Magyar dik-ál habár ez lehet Latinbol vagy dics-ér?
Szumér dug -da = beszélni vele.

Szumér  al…dug 4= kivánni, el-követelni.  gyakran a -ni raggal.
Szumér di..dug 4 = perelni, valaki ellen  "követel": -da raggal.
Szumér e.ne.sù.d..dug 4 =boldog lenni, valakivel szeretkezni. (e.ne = valaki + dug- ni vagy bol-"dog")
Szumér g'iri 3..sag 11…dug4 = eltaposni (g'iri=láb, jár úgy mint a Khanti kore=láb)
FU *jore =gur-ul > jár?
Szumér mi..dug 4= szeretni, hizelegni, dicsérni gyakran a -ni raggal.
Szumér dug-ud = nehéz vagy nagy lenni, nehéz vagy nagyá tenni.
FU túg'ki >> dag-ad, tág, messze >> nagy  (g'=Nk)

Szumér dul =tak-ar, takaró
Magyar [l~n] dunha, dunyha.  A szumérban is megvan az L~N hangváltozás ugy mint a magyarban pl. "danol ~ dalol".
Szumér dun = ásni (kapával)
??FU teme =tölteni, töm-ni, teme-t-ni (?m~n)

e nézd a dug 4 szavat.
Szumérè kimenni, kihozni ?jöv, ?jár ( a j gyakran lekopik vagy g re változik)
Szumér dalla..è = fényt kihozni, tünni, fényleni.
UA dhule =tüz;   Finn tuli, Altáji duli,  (Magyar dél? )
Szumér e ₁₁.d =lemeni (vagy felmeni) , felhozni, vagy lehozni. (dh > d, de magyarban dh>l)

Szumér gal =nagy lenni, vagy nagyá tenni . (hal-moz?, gyül-ni, -gaál?)
Szumér gal-am =szépen csinálni, müvésziesen, énekes (köl-tö)

Szumer gam =hajlitot, térdelni (kampo, gumo, gömb, kun-kor, köny-ök stb m~n)
FU   *kume = meg görbült >>Magyar gumó, gomb, kampo, m/n  kany-ar,köny-ök

Szumér gaz =ölni, (meg-, le-)verni, (le)gyöz, zuzni
Magyar gyöz,  gáz-ol-ni;

Szumér _ge.n =begbisztositani, megerösiteni, keményiteni a törvény elöt valamit bizonyitani mint valakinek a tulajdona. (igény)
FU  seg'e=igaz, biztos  >> Magyar  _ig-en,  _ig-az, _ig-ény  [magyar #s>nulla] a szókezdö sz mindig lekopik a magyarban

Szumér  gin >gi 4,   = jön (j>g), visza-jön. viszaküld a "s'i raggal. felel a dativus elö raggal. (magyar -nak)
FU   *jog'e >> Magyar jöv >jön
Szumér ad..gi(n) 4 = valakinek tanácsát fogadni. (hala-ni)
Szumér ki.bi(-s'e) .. gi(n) = visza álitani ahelyére.ki-=hely+bi=be+( s'e= -hoz) +visza jön.
Szumér sag'..gi(n) 4 = ledönteni, fejre álitani;  "sag'=fej(re) + gi(n) = jön".
Szumér sig 4-s'e 25.. gi(n)4 = sirásra hozni, kiáltani ( sikit +jön/hoz) 
Szumér s'u(-a) .. gi(m) 4 =viszafizet, ismétel. (szó.. hoz)

Szumér gib, gil = görbe, körbe [*lp>l vagy b], hajl-itot valakinek kárt okozni. (l~n kaj-án)
FU *kere =kör, kerék, hajlitot + *päle= be  (szumér bar, ib=be)>> Magyar gör-be
Szumér gib-il = felujitani, tatarozni.

Szumér gíd = hoszítani, hosszú lenni
FU *koc'e (? kudhe) =hosszu , _su = hosszú Su: t>d Mgy: -t>z>sz.
Ugylátszik hogy volt egy d és sz dialectikus nyelvjárás változata volt a nyelvnek.
Szum'r (gis') ma..gid =hajót "ma" huzni, el-hajozni. (gis' mint jelzö fát, fábol készitetet tárgyat jelez)

Szumér gu 7 =enni (koszt, kajál, éh ).gyakran a -ni raggal. "gu 7..ni", ?éh-es.

Szumér gub = állni, álva lenni (?gub-aszt)
Szumér su 8..g =állni, felépiteni, felálitani. (a gub szónak a többszörös változata su..g)
FU *salke > áll.  lk> ll >> Magyar áll
Ezek szering a su..g az eredeti szó ami valahogyan gub formát is öltöt vagy más szóból let átvéve.
habár a Sumir szókezdö s gyakran lekopik mint a magyarban, de ennek vannak kivételei.
A sumérban az "u" és "a "gyakran cserélödik és nincsen "o".

Szumér  g'es'-tug 2..gub = az akarat, " A tudást arra álitani" g'es'=okos
FU kec^e =ért, tud, okos >> Magyar okos (az os ebben a szóban eredetileg nem volt rag)

Szumér gu 4..ud=ug-or-ni;
Szumér gu 4=hoz, húz

Szumér gu.ul=nagyit, többszörösit *j>g/l , (gyül, gyüj-t ?)

Szumér gul (gul-gul-lu-dè) =pusztit, hul, hal- *k>g>h
FU  *kola, kula =halni, ördög
Szumér gul-s'i=rá-hullani (hull)
FU  *kule=leesni, hullani
Szumér gul-ta =összetör darabokra, teljessen elpusztitani. -ta=tenni.

Szumér gùn =többszinü lenni/tenni.

Szumér gur = visza jönni  *j>g/l
FU jog'e = jön, jer ~ gyere
Szumér á(h) -gur =a kart /ágg = "aha" + hajlitani (gör-bit) 
Szumér gú..gur=összeszedni, gyakran a -da- raggal. >>  Magyar "gyar -ap-it"
Szumér s'u..gur =gur-ul, gongy-öl.
Ugor li-kur="ló?-ker-ék", szekér >> Magyar sze-kér  [Iráni szakat =harci szekér]

Szumér gúr = gam (gör-be, kampó)
Szumér gur 4 = vastag lenni, jól érezni ?_ör-ül (g>h>_)
FU *irwe > ör-ül

Szumér g'ál =lenni (valahol), készen lenni. -gál- ige képzö rag?
Szumér  g'ál..ni = hely -ez (a ni raggal vagy bi raggal)
FU *kole = hely, lakó hely
Szumér g'ál..s'i=bele tenni. "oda helyezni"
Szumér g'ál..da =valakivel lenni. (?hálni)
FU *kale = hálni, aludni
Szumér g'ál ..da =hord (r~l hangváltozás) ,  kar=hor-d szintén megvan a szumérban
FU  *kur(te)= hord
Szumér g'ál..da- =lehet, enged, hagy  Szumér rag ge- = -het-  

Szumér nir…g'ál=bizalom valakibe, nir =hatalom, tekintély
ObUgor najer=uralkodo ?Magyar nagy-ur? 

Szumér g'ar =valahová tenni, vissza álitani, elvinni (hur-c-ol),  [ l ~ r ] csere.
FU *kole = hely-ez-ni [r~l]
Szumér á..g'ar =ellenálni,  hár-it ;  Szumér á(h)=kar(t) + g'ar =állitani/emelni
Szumér du..g'ar =har-c-ot kezdeni/tenni. du-=ten-ni + g'ar= harc.  *k>g'
FU   *teg'e vagy teke = ten-ni
Szumér dùg..g'ar = "térdet (dùg) + görbiten" =  leülni.
Szumér dúr..g'ar = ülni, ülést foglalni. (dúr=also testrész, segg)
Szumér gú..g'ar = alávetni, fejet hajlitani  "nyakat (gu) görbiteni"
Szumér g'es'tug 2 ..g'ar =halgatni, "hes!" "fület = g'es'tug + görbiteni"
Szumér g'iri 3…g'ar = elöre menni, megtalálni az utodat."lábat görbiteni" g'iri=láb, 
Hanti  kore=láb
Szumér igi…g'ar=ránézni "szemet tenni" (igi=szem #w>nulla, néha b).
FU *wije =vigy-áz
Szumér inim..g'ar = valakit perelni, "vádat hozni/vinni". (-im =ige képzö, ami gyakran lekopot az ös-szobol)
Magyar in-ger, in-t-elem, in-t-éz.?
Szumér i.si.is'…g'ar =siránkozni (valakinek)  ? sus =felhös, borús + tenni/gerj-eszt
FU *ec'e =es, esö vagy *sükse = esös idöszak, õssz.  (a magyarban a belsö -k mindig vagy lekopik vagy v, vagy a szomszéd betü felszivja.)
Szumér ki…g'ar = alapitani "helyet álitani" ki = hely/föld< BR> FU *kil'a =hely,ház,falu {Sumer lV# >nulla}
Szumér ki.s'e…g'ar = a földre esni/dobni/tenni. ki=hely/föld. s'e= hoz/ra
Magyar ki=hely + g'ar=hez + tenni/vissza állitani.

Szumér g'en = jön [ *j>g']
FU *jog'e = jöv, jövni > jönni  g'=ng >> n, g
Szumér  er_ = jönnek , ?ér-kez ami teljessen más szóbol van alakitva

Szumér g'ir = pl. g'ir-re-da világitani, felvilágitani, fény
Szumér nim-gin 7 ..g'ir = fény mint a villám (gin 7 = ként)

Szumér hal = kiosztani, szétosztani "köl-te-ni" *k>h 
Szumér ha. lam =elpusztitani, elrontani; gyakran a -ta- raggal; halni < többes számban  ha.lam-e-dè
FU *kola =halni, ölni  (öl az a Törökös változata) 

Szumér har, hur =rágni "har-ap"
FU *kare =har-ap, har-apni való, rágni való

Szumér haza=tartani, fogni, "kez-el" ;  kis-ib=kéz ] k>h
FU *käte =kéz >kez-el   

Szumér he_, hi_ =kev-er  *-w>nulla

.Szumér hug' =bérelni. "alvo,háló" (hely)  << kug', ku =hálni
Szumér s'a..hug' =a szivet lecsilapitani, békésiteni (régi magyar szó jo-hon =sziv és belsö testrészek.
ugyan akkor a s'a egy lerövidités a sumér s'ag' > s'a_=sziv, belsö testrészek. Magyar szügy, szív.
FU *kale = hál-ni   + *sidh'ame =sziv,(dh>nulla) (m>v)

Szumér hul =elpusztitani [hal-, _öl]
FU. *kola =hal-ni 

Szumér húl =örvend  * j>g~l
O magyar huj, felkiáltás istenhez, csatában és a mulatságokban, úgy mint az indiánok.

Szumér hu.luh =megijedni 

Szumér hur = horzs-olni, karc-olni, hor-ul
FU *kurwe=hor-ul, hor-zsol, ?karc-olS

Szumér il- =emelni, hordani ;  a ma=igeképzö általában lekopik a szumérban.
FU *el-ma > Magyar em-el {metathezis}, a többi nyelvben forditva van.
Szumér igi..íl =szemet emel;
FU *win'c'a =vigy-áz, ügy-el >>?? igi =néz,szem  + *el(e)ma > emel.
Szumér sag' an-s'e il =fejet az égre emelni.
F.U. *säg'e =ég >> Szumér _an_, Magyar _ég_  (#s > nulla). + s'e=hez + il=em-el.

Szumér ir pl. zi..ir=aggodni

Szumér kal =értékes, értékesiteni   (ke > nulla)
FU *kelke=kell;  Magyar kellö, kel-me ami értékes anyag  (ke>nulla)

Szumér kal-ag =erös, erösiteni ?gaál.

Szumér kám =változatlan ?szilárd,
FU *kämä = kem-ény, szilárd és ezért nem változható.

Szumér kar =elvinni,
FU *kur-te  > hor-d, el-hur-c-ol,  Magyarban a #k/h/_H  (hátsó magánhangzó, mikor követi az elsö *k-betüt  akkor h lesz belöle.)

Szumér kár =fénylik, felvilágit; gar 7, gur=korán;
Ugor kor > kwor-es =napisten. >>Magyar kor-án stb. A napisten egyik neve.
Egyptomban horus a felkelö nap,karvaly alakban Oszirisz fia.

Szumér kes', kes'da =köt  ( a FU -ke végzödés mindig lekopik a Sumirban)
FU *kitke > köt, köt-él, kötni

Szumér kíd, kid 7 =letörni, lecsipni (agyagot) ; a girin szó ugyan ezt jelent. 
? Az egyik modszere a girin-csérnek hogy agyag kötelet gyur aztán ezt körbe össze tapasztja és kisimitja a kellö fazék alakba.

Szumér kig' , kin = keresni ?esetleg "kiv-án" a magyar g'>v gyakori változás. Bizonytalan megoldás ez.
Szumér ki..kig' =helyet keres
Szumér ku_ =aludni A szóvégzö l és j gyakran lekopik a Szumér irásban. többes számban. u..ku-ku =aludni (megduplázot)
FU *kale >> hál, alud

Szumér kud.r =levágni; ennek a szónak van kes' változata is "kés, hasit"
FU *kec'e > kés Ez több nyelvcsaládban megvan ami mutatja az ösiségét.
Lehet hogy a FU *karte szóbol van végzö metathezisel. >> Magyar kard, Sumér giri u.a.

Szumér ku ₁₀ -g =fekete, sötét (gi, gig alakban is van) j>g>k
FU *ije =éj, éjszak. vagy ?hom-ály

Szumér ugk =megtisztitaniS

Szumér ku ₄ .r,  ku_ =jön, hoz, be-ker-ül, be-ho-z, gyakran a -ni raggal. Magyarban #k/h/_H
Szumér kur =változik, gyakran a -du- raggal; pl. kúr-ru-dè

Szumér lá_ =lóg, hordani; pl. lá-e-dè sulyát mérni?, fizetni. lekötni, felhámozni. a s'i raggal. kevés, fogyni ? elég? nyujtani
Szumér gú..lá =nyak(at)+ lóg(at)
FU *log'e =lóg   g'=nk  ami a szóvégén gyakran lekopik a szumérban a j, l, g' mind gyakran lekopik. 

Szumér lu_ =sok;  a -ke# végzö mindig lekopik.
FU luke =(meg)számolni, olvasni … ) 
A magyarban ez a számitás, kibogozás, megoldásbol származik az olv-as, ol-d; -ke# > nulla. 

Szumér luh = tiszta lenni, titsztitani, mosni "locs-ol?", "lug?"  k>g>h 

Szumér ma 5 =égni (nézd Szumér meli =forro,meleg), morzs-olni, mar-ni ;
FU *male = mel-eg (r ~l)
FU *mare =mar, morzs > ?máll ( r~l) 

Szumér mah =nagy, fontos, nagyszerü (m~n )  (k>g>h)
Magyar mag-as, nagy  m~, 
FU   nan'c'e? =nagy

Szumér me = van, vala, le-ni; (? m~v); A Dravida és Hurrita nyelvben is !

Szumér mú = nö-l, nõ,  nö-v. (m~n)
FU *numa =felfelé >> növ >nö-l (m>v)
Szumér ás'.. mú = ás-kál ,  ás_2=kiván,kéj;  ás.gal =áskál.
FU   *ac^e =kiván, kéj, szeret
Szumér du 14.. mú =felháborodást kezdeni/növeszteni, "düh-növ"
Szumér s'u.. mú = imádkozik/szitkozik? sid =hit ami s>h változásal  szid vagy hit .
Szumér s'u..mú-ni= nagyit, terjeszt, sokasod "sok(ra) + növ/nöl ", "csomó?"

Szumér mu₄ ..r =öltözik, ruházkodik, ölt 
FU *mes'e =ruha, anyag, mez

Szumér mul =vil-ágit, fénylik m~w bizonytalan összehasonlitás. 

Szumér ná_ =valakivel feküdni, valakivel lenni, lefeküdni
Magyar nász , -nál?

Szumér na-g' = in-ni
Szumérnig'-in = körülveni  (Sumér nig'-ar=ár-nyék  metatézisel.)
FU *nekke =zárt, keritet, biztos hely    
O-Magyar nyék =erdöi védet hely, állatot védö hely, nyék = törzsnév  
Szumér nig'in = körbe járni, körülveni. "bekeriteni"
Szumér s'u .. nig'in = sietni, kezdeni 

Szumér pad.r =törni ,
Magyar  pat-int  =követ élesiteni.

Szumér pàd =hivni, látni, mutatni, találni "fed-ez" *p>f ?figy -el
Szumér  pàd- =elörag , kiválasztani "fel-"
A fedélt leveni?
FU *pente =fed [#p>f]; pentele =fedél

Szumér pes' = vas-tag   p>v
Szumér pes'= fesz-ül , fosz-lik, tág-ul. (p>f)
FU *päc'e =fes-lik , lazitani, tágit > (ellentétben) fesz-ül.

Szumér pil, píl, pi.il, pe.el = piszk-os, piszk-it.
Magyar pisz-ok [Török nyelvböl?]

Szumér _ra =ver, üt, nyom + ta=el-dob. [#w>nulla, néha b] , buru = szétver,ver, kinyit;   megvan ugy is mint "rá" rag.
Magyar ver, Chuvas vars, Tatár  beru, Ujgur  _ur
Szumér  gù..ra =kiált
Magyar ?kurj- ant
Szumér  g'is'..ra = ver fáv-al vagy fát ver. (g'is' = fa, geszt)
Szumér  s'u..ra =agyagot gyurni egy iró agyagtáblához.
Szumér  ti..ra =nyilat löni, nyilazni. ti =nyil vesszö (tü_) ,
Szumér  ra.g többszámban  s'u..ra.g = eltörölni

Szumér ri =ár-aszt, önt, beönt.
Szumér ur, ri, ra = ár. Szumér #s > nulla (de nem mindig)
F.U. *säre =ár, árad. Magyar #s > nulla (mindig)

Szumér ri = rá tenni, ellenáll, erö-szak-olni.
Ugor    urε =hegy csucs, irányt mutato, él  >> Magyar rá,  or-m, ara.
Szumér ri..ta =eldob, elvet. (-ta =tol rag) 

Szumér rig 7 többes számban  s'ag'e.es'..rig =adományoz valakinek, engedélyezést ad.

Szumér rin =ragy-og, fényes    *g' > g vagy n.
FU /Irani *rac'e ? ran'c'e  >> Magyar ragy-og

Szumér ru  többes számban a..ru =templomi adomány

Szumér _sá = azo -n-os, egyforma (metatézis)
Szumér _sá = üz-és, küzdelem, versenyezés "kompeticio"
Szumér  si..sá =egyenesit , rendbe tesz, elökészit. (as'=egy, össz-es)

Szumér sa_ 4 = nevez, névszerint hiv, szól, szó
FU *s'awe =száj,  *s'uwe =szav, szó

Szumér _sa 10 =vesz a -s'i- raggal (#w > nulla)
FU *wike > vesz ,  Sumér use > _sa (- ke mindig lekopik)
_sa 10 = elad a -ra- raggal

Szumér sal = vékony, szük, "szál, szálka"
Szumér sal = szél-es, terjed
Ugor  *s'ele =széle, határa  > szél, széles, stb.  (s'=Magyar s,  s=sz)

Szumér  sar = _ír 
Chuvas sir , Magyar _ír  (#s>nulla]
Szumér sar = hajtani , elüzni gyakran a ni raggal;   

Szumér sè.g/k = helyezni, tenni
Szumér gù..sèg = engedelmesit "nyakat helyezni"
Szumér sá..sèg = tervezni, "esz- el"  (sá =ész)
Szumér sag'…sèg = segi-teni,

Szumér  si =tölt, tele lenni
Szumér  gú..si =össze-gyüjteni, összerakni. (innét származik a szumér as' amit egynek magyaráznak, habár ge szintén az)
FU *wec'a = mind, összes, teljes, összeg
Szumér s'u -s'è..si =a kézbe tölteni. "kez(et) +össze(teni)"
FU *sudh'e >> Magyar _újj;  Sumér s'u_, _u_ =kéz, ujj

Szumér sig, si.ig =bízonytalan értelmü szó de gyakran a földre tet és alapitásrol van szó.
Magyar szék-hely = állandó település > vezéri-központi város.
F.U. *as'e = leszálás, tábor felálitás, szálást csinálni ..stb. >> szál
F.U. *as'e + kuj/kil'a = letelepedés + száló hely, vagyis falú alapitás. > székhely.

Szumér sig =gyenge lenni ;
Magyar szeg-ény , szük-ség

Szumér sìg = verni mint egy dobot, ütögetni. "zug?, zeng, csöng "
Szumér sag'.. sìg = remegni, a fejet oldalrol oldalra mozditani.  sag'=fej
Szumér s'à..sìg = elnyomot,  "le-ütöt, le-vert" lenni.

Szumér sig 7 ,  sa 7-g = "szives" kedves lenni, szép lenni, teremteni/csinálni.
F.U. *s'idh'ame >> sziv, szügy

Szumér sik-il = tisztitani,
Magyar sik-ál  < sik ez bizonytalan, mivel a szó összetétele nem érthetö.
Ugy tünik hogy a régi "tisztogatás" föleg a föld egyenlitéséböl "sík", kavicstalanitásábol vette át ezt az értelmet. 

Szumér  si.il =szel, szét szak-it, osztani;  elmeni= szél-eng.
FU  *s'älä =szelni
Szumér  ka.tar…si.il =dicsérni  (ka =ajk,száj) +tar..+  szól-ni.

Szumér sil-ig = szün, szünet (l~n)  -ig lehet ige képzö 

Szumér  si-lim = jól csinálni,  "sziv + jó" egészséges lenni.   [* j > l vagy g']  lim 
Ugor   *jume >> Magyar jav > jó

Szumér  su_  = kicserélni, cse-re
Szumér  su_, sù_ = süj-ed, süp-ed, fulladni. A hátso l,j gyakran lekopik.
FU c'eppe =süp-ed, süly-ed. [?pp>p>v>nulla]

Szumér  sù_ = csöpög az esö. A belsö p lekopik vagy m lessz.
FU *ec'e = essö; *coppe =csöp

Szumér  ù..sù = esz-ik
F.U. *seGe = eszik, evés

Szumér su.ub = dörzsöl az alap értelme. (de csokol is )
Szumér ki-a..su.ub = a földet.. csokol ,  ki=föld,hely  + "csok" vagy metatézis pu-szi . =su.ub.
Szumér nag'a.. su.ub = szapanal (nag'a) dörzsöl.
Szumér s'u…su.ub = összeszedni, gyüjteni, "össze kaparni"
F.U. *wec'a >> Magyar össz-es, Sumér ?za_s'u.

Szumér sud.r = sokáig tartó, "hosszú" ideig. sud=hosszú, táv "szét, szerte"
Szumér s'u… sud.r = a kezet kiterjeszteni.
Szumér á(ha) …sud.r = a kart kiterjeszteni
FU  *kec'e =hoszú   #k/h/_H   Szumér _s'u
F.U. *säg'e >> ágg, ?kar >> Sumer aha > á(h) >á =kar

Szumér sù. g =csup-asz, mez-telen, pusztit;   s'ub =levesz;
Magyar  csup-asz 

Szumér suh = igéz ( si =néz)
Szumér igi..suh = nyitot szemel néz. "szem.. néz"

Szumér sùh = megzavar, összekever 

Szumér suk-ud = magas lenni (szeg, csucs
FU *c'ug'a  [g'=nk] =domb, hegy, magaslat
O.Magyar ság =domb, hegy; pl: ság-vár=dombvár.

Szumér sum = adni
Szumér gù..sum= szól, beszél (?beszédet add) gù_=hang   *k>g
Szumér g'es'tug2 …sum = fület adni, halgatni  g'es'tug =füll, hall   Magyar hess! 
Szumér s'ag'.. sum = arra szalad  "szal(ad) hozá?"

Szumér sur, s'ur = csor-og ( valamiböl folyadékot termelni).
FU  *c'ore =foly, csor-og. 
Szumér kàs'…sur = hugyot csorogni
F.U. *kun's'e =hugy  >>Magyar hugy , Szumér kàs' [n's'>s'] 
Szumér ki…sur=a helyet lekötni,
Szumér s'à…sur = fosni,
F.U. *c'are =szar;   Sumér s'ur-im=szar.

Szumér s'a 4 = siránkozik >? sohaj
Szumér s'ag 5 = jová tenni, hejesé tenni, "szives"-kedni s'ag =sziv 

Szumér s'ár-da = kever
Szumér s'ár =megöl, "le-szúr?"
Szumér ul…s'ár =boldogit. "szeret"

 Szumér s'eba = hanyag, gondolatlan
Magyar hiba  A magyarban az s> h változás ritka, de van egy kis számu példája. Ez a Finnben gyakori.
Szumér s'ed 7, s'ed 11 = hüvös, hideg (_id=folyó)  Idag-lat =a Tigris folyó neve.
F.U. *sidh'e =hideg patak, folyó *s>h hid-eg. 

Szumér s'eg = engedelmes
Magyar seg-éd, seg-it,  szolga 

Szumér s'èg' = esik, esö 

 Szumér s'eg' 6 = forr
FU *äs'e =izik, izó, melegedik
Altáji  *ase =forró, gyulad 

Szumér s'és', s'es'4 = felkenni ?s'us' =felhös, esös
F.U. *sükse = _össz, esös?
Szumér ér..s'és' = sir, rí 

Szumér s'id = szól, számol, elöad, hangosan olvas, felolvas. *dh > d Sumérban de *dh> L a magyarban.
(Sumér sa_ 4= szol; sùl =ajk …Magyarban száj)

Szumér  s'ú_= takar, csuk. [a k végzödésel lekopot]
Magyar söt-ét? < eltakart?
Szumér ud..s'u=sötétül, estül [metatézis]
F.U. *c^ette = sötét. 

Szumér s'ub =esik (rá) , dobni, -ta- raggal eldobni. -da- raggal leejteni;
F.U. c'oppe >> csöp-ög

Szumér s'um = leölni (álatot) [s>h, m~n]
Magyar hen-t-es [a szó származása bizonytalan]

Szumér s'úr = felháborodot, bösz 
Magyar  ször-nyü

Szumér tab = megfog, marokba/tenyérbe tart
Szumér tag = tapint, érint
Szumér g'is'…tag =feláldoz
Szumér ki…tag = valamit a földre tenni, alapitani. "helyt takar"
Szumér s'u…tag = tak-ar, ékez
Szumér zag…tag = nyom, elhalaszt, tag-ad , tag-ol, tág-ul.
Szumér tag 4 , taka 4 =elhagy, elvál , "tag-ad" , "tág-it", stb.
Szumér gál…tag = kinyit "tág-leni"
Szumér s'u…tag =elküld, küld "táv, tag-ad"
FU *tug'e =dag-ad >>? tág, széles 

Szumér tál =ki szélesit, széles, tág, amit a szárnyrol (toll) és karokrol is mondják 

Szumér tam = mint "bar…tam, bar.tam…ak " választ.

Szumér tar =vág, "tör" mint a fegyver a
FU *terä =szuró kés, fegyver. >> Magyar tõr
Szumér èn..tar =kérdezni, kérni (valakit) 
Szumér nam…tar =sors, végzet
Magyar "tör-tén-elem" ha az események elöre vannak irva akkor ez sors.  (*s > t?)

Szumér te, ti =közeledik.
Magyar  ide, itt ?

Szumér te.en =lehülni (en..ten=tél) l~n
F.U. *tälwä =tél
Altáji  don =hideg
Szumér te.en..s'i =lecsilapodni, lehül 

Szumér til =el, élet, telep; (alad=élet ). metatézis el-et >>ti-le
F.U. *elä =élet.
Szumér til =befejezödik (el-tel), be-tölt, elpusztul (az élet el-tel)
FU *tawdhe =tölt

Szumér tu5 = a..tu 5 = fürdik, mos,  tisz-ta, tus? (a tus Franciábol?)
Szláv csiszta > tiszta nem fogadhato el, mivel cs>t sehol sem létezik a magyar nyelvben fejlödésében. Ez a nyelv nagyon fiatal, és összeszedet.
Török  töze =tisz-ta

Szumér tu₁₀.b, tu₁₁ .b = üt, ver, rak. [metatézis] ; dub, túb = rugdal, dobol, tombol
FU  tumpe =üt, ver, dobol
Szumér  tuk 4 = remeg 
Szumér tuku = van, tulajdon/vagyon "töke" , házasodni "tag"
Magyar töke, tag 
Szumér g'is'..tuku =hallani, csönd legyen "hes!" g~h 

Szumér tur = kicsire csinál, kicsinyit, gyer-ek
?FU  *dhur =gyer-ek, magzat > mag    Finn tur =mag , Észt tere=kalász 
Altáji  tor-lak =fiatal

Szumér tus' = leülni, "le-tesz", valahol élni/ülni. 

Szumér u 8 = valamit lovagolni vagy ?ül-ni, felszálni. "ül"

Szumér ul 4 =sietni 

Szumér u 18.lu =erös szelet jelezö, vagy csodát. "lám",
FU *il(e)-me >leve-gö [m>v], Szumérban imi =levegö változata is van. [lm>m]

Szumér g'es'.tug…ulu =elfelejteni, elfeledkezni. g'es'.tug =tudás, okos-ság.
F.U. *kece =okos, értés, tudás. 

Szumér _ ùr =huz, hur-col,   k>h>nulla
Szumér s'u..ùr =el-töröl. 
Szumér g'is'…ùr =barázda.  "ár-ok"

Szumér ur 4 = ar-at.
Szumér uru 4, ur 11 (.ru) = szánt < horzsol, hor-ul. (karcolo, túró eke volt) 

Szumér ús =követni "vezet", elérni, "össze" jönni.
Szumér gú…ús = nyakat emelni/érni.
Szumér gùd…ús = fészket épiteni/emelni. 
Szumér ki…ús = helyet/földre alapitani. ki=hely,föld..
F.U *kil'a=hely+ *as'e =letelepedni.
Szumér s'u…ús = a kezet ráteni. s'u=kéz *k>h>nulla.
Szumér zag…ús =szegélyez, félre tesz, mellé áll. zag =szegély, határ
F.U. *c'äg'ke =letör, törés, határ, sziget. 

Szumér ús' =vész, halál, ölni.  #w>nulla
F.U. *woce =elvesz, halál >> vész, vesz; 

Szumér -za = ez a szó hangutánzó szavak után van mint a magyar -oz, vagy -zo ragok és ugyan az az értelme.
Szumér dam..za =örjöng-öz; általában ezek a szavak monoton hangokat csinálnak "szól". 

Szumér záh, zàh = elszök, szök-ni. *k>h 
Szumér zal = szál (az idö) , a napot eltölteni, gyakran a -ni raggal, vagy -ta (temporal/idö jelzövel ijenkor) 

 Szumér zal-ag =fényes lenni, csilog-ni.
FU *c'elke =csill-og
Altáji *cioli =fényes, szürke 

Szumér zé.eb =/EmeSal/ ugyan az mint dùg , édes, kellemes "szép" 
F.U. *s'eppä = szép, okosan/jól  csinált,  mestermü  >> szép.

Szumér zé.er, zi.r = ki-tép, ki-vesz, el-tör gyakran a -ta- raggal. "zuz", #ti>zi tör > zör.
Hasonlo ez a Finn hangtörvényhez a szökezdö t utan i vagy e van akkor t böl sz lesz.
Ugyan ezt látjuk a te szónál is a Szumérban és Finnben, tehát törvényszerü. 

Szumér su…zig = a haja feláll, féll. suhur >siki > su,  sig =ször ,  sir=szakál.
F.U. *s'äkre =ször. Magyarban kr>r 

Szumér zil = hámoz, szel. 

Szumér zíl = l~n csin-os-it, tetszösé teszi.

Szumér _zu = tudni
Magyar ész, esz-es ami a Török és Etruszk nyelvekben is megvan.

Szumér zuh = lopni